Inštitut za narodnostna vprašanja (INV) je javna raziskovalna organizacija, ki deluje od leta 1925. S triindvajsetimi zaposlenimi sodi med manjše raziskovalne inštitute. Inštitut vsa desetletja svojega obstoja interdisciplinarno proučuje zgodovinske ter sodobne vidike obstoja slovenskega naroda, slovenske narodne skupnosti v Italiji, Avstriji in Madžarskem, narodne manjšine v Sloveniji ter mednarodno manjšinsko zaščito. Od državne osamosvojitve Republike Slovenije 1991 se je na INV okrepilo proučevanje etnično mešanih območij ob slovensko-hrvaški meji, položaja Slovencev v državah zahodnega Balkana, slovenskih izseljencev v svetu, romske etnične skupnosti ter priseljenskih oziroma novih manjšin v Sloveniji.
Osnovna dejavnost Inštituta je raziskovanje na področju etničnih študij, ki poteka v okviru dveh raziskovalnih programov ter številnih domačih in mednarodnih temeljnih oz. aplikativnih raziskovalnih projektov. Poleg tega INV izdeluje strokovne študije in ekspertize za potrebe državnih institucij, ki oblikujejo manjšinsko, migracijsko, integracijsko, izobraževalno in kulturno politiko.
Enota uprave
Direktorica: dr. Sonja Novak Lukanović
Pomočnica direktorice: Ana Malnar
Koordinator področij: Pia Fon Jager
Direktor_ica vodi, zastopa in predstavlja INV ter je odgovorna_en za zakonitost
poslovanja. Za svoje delo je odgovorna_en Upravnemu odboru INV-ja in Vladi
Republike Slovenije.
Znanstveno-raziskovalna enota
Znanstveno raziskovalno enoto sestavljajo vse raziskovalke in raziskovalci na Inštitutu za narodnostna vprašanja: znanstveni svetniki, višji znanstveni sodelavci, znanstveni sodelavci, asistenti z doktoratom in mladi raziskovalci.
Več informacij o znanstveno-raziskovalni dejavnosti INV najdete v zavihku RAZISKOVANJE.
Enota Lendava
Enota Lendava – Lendvai Kutatócsoport
Vodja: dr. Attila Kovács
E-mail: attila.kovacs@guest.arnes.si
Ena od tradicionalnih raziskovalnih tematik Inštituta za narodnostna vprašanja (INV) je preučevanje manjšin v Sloveniji in sosednjih državah, kakor tudi (med)etničnih odnosov na etnično mešanih ozemljih ob slovenski meji vzdolž celotne meje. Pri tem smo v preteklosti ugotavljali, da so bili severovzhodni deli Slovenije in sosednja območja čez mejo pogosto pokrita slabše, kot bi si želeli. Prav zaradi tega je bila enota INV v Lendavi zapisana kot cilj slovenske raziskovalne in razvojne politike v Nacionalni raziskovalni in razvojni program leta 1995. Leta 1997 smo na INV zaposlili kot mladega raziskovalca pripadnika madžarske manjšine v Sloveniji Attilo Kovácsa – z namenom, da bi postal nosilec dela v načrtovani enoti. Čeprav financiranje enote še ni bilo urejeno, smo novembra leta 2005 ob prisotnosti predsednikov Republike Slovenije in Republike Madžarske, dr. Janeza Drnovška in dr. Lászla Sólyoma svečano odprli enoto Inštituta za narodnostna vprašanja v Lendavi (Etnikai Kutatóintézet, Lendvai Kutatócsoport). Z odprtjem enote INV v Lendavi smo uresničili enega od strateških ciljev INV, da bi raziskovalno kar najbolje pokrili ne le aktualne tematike, ampak tudi celotno ozemlje Republike Slovenije in etnično pluralnih območja v sosednjih državah.
Vsebinska izhodišča in področja ter cilji delovanja enote INV v Lendavi
Raziskovalno delo – Raziskovalno delo enote INV v Lendavi je v prvi vrsti usmerjeno na raziskovanje etničnosti in (med)etničnih odnosov ob slovenski severovzhodni meji in to na obeh straneh meje, tako v Sloveniji kot na Madžarskem. Gre predvsem za raziskave, ki se ukvarjajo z Madžarsko manjšino v Sloveniji in slovensko manjšino na Madžarskem. Posebej pomembne so raziskave, ki bi osvetlile zgodovino manjšin oz. prostora, kjer živita ter odnose med različnimi etničnimi skupnostmi na tem področju (Slovenci, Madžari, Romi, Hrvati, Nemci itd.), in sploh vse tiste, ki obravnavajo različne dimenzije življenja manjšin, kot so šolstvo, kultura, mediji, manjšinska politika itd.
Zbiranje in zajemanje primarnih in relevantnih podatkov in gradiv ter njihova ureditev v bazo podatkov – V tem okviru so pomembne naloge enote INV v Lendavi zbiranje arhivskih in drugih gradiv ter dokumentacije (razni dokumenti, fotografije, razglednice, plakati, vabila itd.), zajemanje relevantnih in predvsem primarnih podatkov (npr. globinski intervjuji) ter vzpostavljanje podatkovne baze. Zato nas je še posebno razveselilo, da je enota INV v Lendavi že ob otvoritvi prevzela zelo pomembno zasebno zbirko, zdaj žal že pokojnega gospoda Sándorja Varge. To in vse drugo zbrano gradivo je že dostopno v prostorih enote v Lendavi raziskovalcem in vsem ostalim, ki jih zanimajo manjšinske tematike ali se ukvarjajo z manjšinskimi oz. etničnimi raziskavami.
Sodelovanje z lokalnimi skupnostmi ter z organizacijami in institucijami manjšinskih skupnosti, ki živijo v SV Sloveniji in na sosednjih območjih – Dobri etnični odnosi, sožitje in sodelovanje niso pomembni le za to regijo, slovensko državo in sosednje države, ampak so ključni tudi za uspeh projekta evropske integracije, ki je dolgoročno lahko uspešna le, če se zaveda svojih kulturnih, etničnih in vseh drugih pluralnosti in različnosti, ki jih mora priznati, spoštovati, upoštevati in razvijati. Hkrati mora združena Evropa razviti uspešne pristope in mehanizme za urejanje in upravljanje različnosti. Znanost in raziskovanje imata pri tem pomembno vlogo, saj politika ter državne in evropske institucije ne morejo oblikovati ustreznih in uspešnih rešitev, brez dobrega poznavanja in razumevanja te problematike. Za dobre odločitve so nujno potrebne ustrezne raziskovalne podlage in podatki ter strokovne utemeljitve. Izvajanje različnih raziskav, projektov in analiz v severovzhodni Sloveniji (kakor tudi drugje) brez sodelovanja in podpore lokalne skupnosti ter manjšinskih organizacij ne more biti uspešno, zato računamo na sodelovanje in podporo omenjenih dejavnikov, saj je to interes vseh vpletenih akterjev. Pri razvoju in gojenju stikov s »terenom« v tem prostoru imata enota in dr. Kovács ključno vlogo, saj osebni stiki, poznavanje razmer in dobra integriranost v okolje bistveno olajšajo, posledično pa tudi »pocenijo« izvedbo raznih raziskovalnih projektov.
Sodelovanje in povezovanje z različnimi institucijami v Sloveniji in tujini, ki se znanstveno in raziskovalno ukvarjajo s SV Slovenijo in sosednjimi pokrajinami, zlasti še s tistimi, ki proučujejo etnično tematiko – enota INV v Lendavi je ena redkih raziskovalnih institucij, ki se ukvarja z znanstvenim in raziskovalnim delom, v Prekmurju in Pomurju – torej v sami regiji. Menimo, da je njeno delovanje ključno ne le za madžarsko manjšino in ožje etnično mešano območje, ampak za razvoj znanstvene in raziskovalne sfere v celi regiji. Pri tem je zlasti pomembno, da se razvija tudi sodelovanje in povezovanje z različnimi institucijami, ki delujejo v tej regiji in s svojim delom posegajo tudi na znanstveno-raziskovalno področje, zlasti še z znanstvenimi in raziskovalnimi institucijami v Sloveniji, sosednjih državah, pa tudi drugje po svetu. To usmeritev potrjuje tudi podpis sporazumov o sodelovanju, zlasti pa kaže omeniti sporazum z Manjšinskim Inštitutom iz Budimpešte (Research Institute of Ethnic and National Minorities, Hungarian Academy of Sciences).
Lendvai Kutatócsoport
Az Etnikai Kutatóintézet (INV) egyik meghatározó kutatási témája közé tartozik a Szlovéniában és a szomszédos államokban élő kisebbségek, illetve a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kutatása. Ezzel kapcsolatban a múltban többször is megállapításra került, hogy Szlovénia északkeleti részei és az azzal szomszédos, határon átnyúló területek nem voltak oly mértékben szakmailag lefedve, mint ahogy az szükséges lett volna. Ebből az okból kifolyólag került be 1995-ben a Lendvai Kutatócsoport a szlovén Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programba. Két évvel később, 1997-ben lett az INV munkatársa Kovács Attila, a szlovéniai magyar kisebbség tagja azzal a céllal, hogy a tervezett kutatóegység munkáját vezesse. Az Etnikai Kutatóintézet Lendvai Kutatócsoportját (Enota Inštituta za narodnostna vprašanja v Lendavi) 2005 novemberében hivatalosan is megnyitásra került a szlovén és a magyar köztársasági elnökök, Drnovšek Janez és Sólyom László részvételével. A Lendvai Kutatócsoport megnyitásával megvalósult az Etnikai Kutatóintézet egyik stratégiai célja, mely szerint nem csak az aktuális kutatási témák kerülnének minél alaposabban lefedésre, hanem a Szlovén Köztársaság egész területe és az etnikailag vegyesen lakott területek a szomszédos országokban is.
A Lendvai Kutatócsoport kutatási területei és céljai
Kutatói munka – A Lendvai Kutatócsoport kutatómunkája mindenekelőtt az etnikai kérdés és az etnikumok közötti viszony kutatására fókuszál Szlovénia északkeleti részén a határ mindkét oldalán, úgy Szlovéniában, mint Magyarországon. Elsősorban a szlovéniai magyar kisebbséget és a magyarországi szlovén kisebbséget érintő kutatásokról van szó. Különösen a kisebbségek történetét, ill. az általuk lakott terület történetét megvilágító kutatások fontosak, valamint az itt élő egyéb etnikai csoportok közötti kapcsolatok kutatása. A kisebbségi élet egyéb területei, mint pl. az oktatás, kultúra, médiák, kisebbségi politika stb. kutatása is lényeges eleme a Lendvai Kutatócsort munkájának.
Az etnikai kutatásokkal kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és azok adatbázisba való szervezése – A Lendvai Kutatócsoport meghatározó feladatai közé tartoznak a levéltári és egyéb írott források gyűjtése (különböző dokumentumok, fényképek, képeslapok, plakátok meghívók stb.), mélyinterjúk készítése valamint az ezekből kialakítandó adatbázisok megszervezése. Ezért is örvendetes az az esemény, hogy a Lendvai Kutatócsoport már a megnyitó napján egy nagyon értékes magánygyűjteményt vehetett át a közelmúltban elhunyt Varga Sándortól. Ez és még sok más dokumentum már hozzáférhető és kutatható is a Lendvai Kutatócsoport helységében.
Szlovénia északkeleti részén valamint a szomszédos államokban lévő helyi és a kisebbségi szervekkel való együttműködés – Az etnikai csoportok közötti jó viszony, együttélés és együttműködés nemcsak e régió, a szlovén állam és a szomszédos államok számára fontos, hanem az európai integrációs folyamatban is kulcsszerepet játszanak. Ez utóbbi hosszútavon csak abban az esetben lehet sikeres, ha felismeri saját kulturális, etnikai, és egyéb különbözőségeit, melyeket ismernie, tisztelnie, figyelembe vennie valamint fejlesztenie kell. Ugyanakkor az egyesült Európának ki kell alakítania azokat a mechanizmusokat, melyek alkalmasak a másságból származó konfliktusok kezelésére. A tudomány és a kutatás itt nagyon fontos szerepet játszik, mivel a politika, valamint az állami és európai intézmények nem tudnak megfelelő és sikeres megoldásokat találni, ha nem ismerik kellően az adott problémát. A jó megoldásokhoz feltétlenül szükségesek a kutatási eredményeken alapuló szakmai javaslatok. Északkelet Szlovéniában (és máshol is) végrehajtott kutatások, projektek és egyéb elemzések a helyi, lokális és kisebbségi szervek támogatása nélkül nem lehetnek sikeresek, ezért számít az Etnikai Kutatóintézet az említett tényezők segítségére és együttműködésre. A »tereppel« való együttműködés ápolásáért és fejlesztéséért a térségben a Lendvai Kutatócsoportnak és dr. Kovács Attilának kulcsszerep jut, mivel a személyes kapcsolatok, a terepismeret valamint a környezetbe való integrálódás megkönnyíti, következésképpen »olcsóbbá« teszi a kutatásokat.
Szlovéniában és külföldön működő, elsősorban az etnikai kérdéseket kutató tudományos intézetekkel való együttműködés – A Lendvai Kutatócsoport azon intézmények közé tartozik a Muravidéken és a régióban, melyek tudományos munkát folytatnak. Működése nem csak a magyar kisebbség és a szűkebben vett nemzetiségileg vegyesen lakta terület számára kulcsfontosságú, hanem a régió tudományos fejlődése szempontjából is. Ki kell hangsúlyozni, hogy a Lendvai Kutatócsoport egyre jobban együttműködik a szélesebb régióban működő tudományos intézményekkel. Ezt igazolják a különböző együttműködési szerződések, melyek közül külön említést érdemel a MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével aláírt együttműködési szerződés.
Enota Reka
Vodja. dr. Barbara Riman
Zamisel o obstoju znanstveno-raziskovalne enote, ki bi bila namenjena predvsem raziskovanju problematike pripadnikov slovenske skupnosti na Hrvaškem, je na Inštitutu za narodnostna vprašanja zorela že vse, odkar je to vprašanje postalo aktualno za raziskave, torej od 90. let prejšnjega stoletja. Z njeno aktivno realizacijo se je začelo leta 2010, leta 2017 pa je bila Enota Reka tudi dejansko ustanovljena. Odprta je bila ob 70. obletnici Slovenskega doma KPD Bazovica, 16. marca 2017. Enota Reka sprva gostovala v prostorih Slovenskega doma KPD Bazovica, s katerim raziskovalci odlično sodelujejo, od leta 2024 pa so prostori Inštituta v stavbi Filozofske in učiteljske fakultete Univerze na Reki.
Raziskovalci, ki delujejo v Enoti Reka, svoje raziskovalne interese usmerjajo predvsem v raziskovanje zgodovine slovenske skupnosti na Hrvaškem in procese, ki se med njenimi pripadniki oblikujejo v sodobnem času. Zajete so različne tematike življenja manjšine: kulturno delovanje, mediji, politična participacija pripadnikov slovenske manjšine. Posebna skrb je posvečena uveljavljanju pravic, ki jih imajo pripadniki slovenske skupnosti na Hrvaškem, predvsem učenju slovenskega jezika.
Raziskovalci in strokovno osebje Enote Reka kontinuirano zbirajo in urejajo primarne in sekundarne vire, urejajo gradivo, izvajajo terenske kvantitativne in kvalitativne raziskave. Pri tem je predvsem pomembno sodelovanje z lokalnimi skupnostmi ter resornimi ministrstvi v Sloveniji in na Hrvaškem. Zelo uspešno je tudi sodelovanje s slovenskimi (samo)organizacijami na Hrvaškem.
Mednarodni center za medetnične odnose in manjšine v Jugovzhodni Evropi
Mednarodni center za medetnične odnose in manjšine v Jugovzhodni Evropi se ukvarja prvenstveno s preučevanjem medetničnih odnosov, položajem in zaščito etničnih manjšin v Jugovzhodni Evropi. Ustanovljen je bil v okviru Inštituta za narodnostna vprašanja kot posebna enota, ki se ukvarja pretežno z naslednjimi dejavnostmi:
Izvaja aktivnosti in projekte, vključno z raziskovalnimi projekti, ki stremijo k promociji demokracije k zaščiti manjšin, spoštovanju človekovih pravic. Zavzema se za promocijo, izvajanje in razvoj obstoječih mednarodnih in državnih standardov na področju varovanja človekovih vravic in varstva etničnih manjšin
Ukvarja se s promocijo dobrih medetničnih odnosov, tolerantnosti, sožitja in sodelovanja v etnično raznolikih družbah v Jugovzhodni Evropi in širše.
Preučuje in promovira uspešno upravljanje etnične raznolikosti in etničnih odnosov.
Izvaja izobraževanja in druge aktivnosti na področju preprečevanja in zaostrovanja konfliktov, upravlja odnosov in razreševanja konfliktov.
Projektna pisarna
Od leta 2023 na INV deluje tudi t.i. “projektna pisarna”, ki je neposredno povezana s projektom ROAD3P.
Namen projekta “Razširimo Obzorja Ambiciozno in Dinamično s Podporo Projektnih Pisarn” je krepiti kapacitete raziskovalnega sektorja v smislu uresničevanja zastavljenih ciljev EU ter zagotoviti večjo uspešnost Slovenije v projektnih prijavah. 6 partnerskih javno raziskovalnih organizacij v času trajanja projekta gradi na dvigu učinkovitosti dela in profesionalnih kompetenc, vpeljavi novih, optimalnejših rešitev izvajanja dela projektnih pisarn, boljšega upravljanja intelektualne lastnine in znanja, preprostejšega in manj težavnega prijavljanja na projektne razpise, s poudarkom na centraliziranih EU programih.
Projekt ROAD3P sofinancirata Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in inovacije Republike Slovenije in Evropska unija – NextGenerationEU.
Specializirani INDOK Center
V okviru Inštituta za narodnostna vprašanja deluje specializirani INDOK (informacijsko-dokumentacijski) center s knjižnico, ki predstavljata osrednje središče za zbiranje gradiva o etničnih in manjšinskih študijah v Sloveniji. Celotna zbirka obsega okoli 40.000 enot literature in okoli 180 različnih periodičnih publikacij, kar jo uvršča med bolj bogate in založene knjižnice v državi. Poleg bogate knjižne zbirke, INDOK ponuja uporabnikom tudi kartografsko in časopisno zbirko vseh pomembnejših slovenskih dnevnikov ter tednikov in številnih zamejskih tiskov iz sosednjih držav.
Več informacij najdete v zavihku INDOK.